szerelmeslevél
Megtaláltam ezt a levelet. 10 éves koromban kelt. Tanulságos...
Helló Zsolti!
Először is azért írok, hogy BOLDOG SZÜLINAPOT kívánjak. Ezt a levelet ne vedd piszkálásnak. Tudom, hogy szakítottunk, de attól, hogy vége, még lehetnénk barátok. /Nem úgy, ahogy eddig, hanem csak haverok) Egyébként mikor fölhívtalak, és te csak mellétetted a kagylót, az nagyon rosszul esett. És amikor mondtad, hogy legyen vége, akkor majdnem félrenyeltem, úgy meglepődtem. Különben miért nem szóltál előbb? Már úgy beleéltem magam, hogy megint láthatlak, és teljesen összesimulva táncounk... Meg ez a kapcsolat szerintem különben sem volt egy IGAZI kapcsolat. Történt más, mint néhány ártatlan szájrapuszi?! Én mondju már az első leveled után éreztem, hogy nem lesz egy életre szóló dolog, és mikor már nem jött tőled több levél, tudtam, hogy vége, de azért meghívtalak a bulimra, hátha csak tévedtem, de nem. Egy dologra lennék kíváncsi még, miért történt így?
Ui.: Ne haragudj, hogy újra berobbantam életedbe ezzel a levéllel, de muszáj volt elmondanom, meg azt is mondom, TÉNYLEG SZERETLEK. És köszi, hogy elolvastad a levelet, és kérlek írj egyetlen-egy levelet, válaszul. És ha kedves lenne, akkor gyere el szülinapi bulimra, MINT HAVER! Ígérem, akkor nem lesz annyi lassú szám, mert csak miattunk voltak! Az is jó lenne, ha találkozhatnánk a McDonald's-ban és megbeszélnénk a dolgot ill. beszélgetnénk.
Jó, mi? Miért nem tudnak ilyen őszinték lenni a felnőttek is? Hm?....azért örülök, hogy - ki tudja miért, de - végülis nem küldtem el...
|
