Vadkan
Az öreg székely meséli a fiának:
- Megyek az erdőben, hát egyszer csak rám ront egy feldühödött vadkan. Rálövök, de nem találom el, és mivel nincs több töltényem, menekülnöm kell. Szaladok amilyen gyorsan csak bírok, a vadkan utánam. Elérünk egy vén tölgyfához, annak a vastag törzse körül futok körbe, a vaddisznó meg a nyomomban, és egyszer utol is ér.
- És hogy nem döfte fel édesapámat?
- Há' úgy fiam, hogy tudta, van egy környi előnyöm.
|
