Ceausescu-viccek II.

Ceausescu-viccek II.

Ceausescunak szobrot állítanak Bukarest egyik főterén. Éjjel-nappal egy kiskatona fegyverrel őrzi a szobrot. Arra sétál egy turista és megkérdezi, hogy:
- Mondd, te katona! Miért őrzöd ezt a szobrot?
- Hogy valaki le ne pisilje vagy le ne köpje!
- Ugyan, hát ki akarná lepisilni, vagy leköpni?
- Például én, ha nem lennék szolgálatban!

...................................................

Ceausescu szeretett kis helikopterével ide-oda szállni az országban, s egy nap elhatározta, meglátogatja a Kivándorlási Hivatalt, ahol aznap meglehetősen nagy volt az érdeklődés, végeláthatatlan sorokban álltak az emberek. Ceausescu beállt a sor végére, ám amikor felfedezték az emberek, udvariasan utat nyitottak neki. Már csak két bácsi állt előtte a sor elején, s amikor az egyik hátrafordult és meglátta, ki áll mögötte, odaszólt a másiknak:
- Te! Hát ha ő is kivándorol, akkor mi tulajdonképpen maradhatunk!

.......................................................

Egy óriás sétál Bukarestben, nagyokat lépdelve a város fölött. Látja, hogy az utcán megy egyedül egy ember. Lenyúl, tenyerébe veszi a kis gyufaskatulyányi figurát:
- Te ki vagy?
- Én vagyok a kovács.
- És mit csinálsz?
- Megyek lovat patkolni.
Leteszi:
- Menj!
Jön egy másik kis emberke, azt is fölveszi a tenyerébe:
- Te ki vagy?
- Én vagyok a pék.
- És te mit csinálsz?
- Megyek kenyeret sütni.
- Igen? Menj csak!
Leteszi.
Megint fölvesz egy kis embert:
- Te ki vagy?
- Én vagyok Ceausescu.
Tapsolni kezd:
- Él-jen Ceausescu! Él-jen Ceausescu! Él-jen Ceausescu!

  •   Értékeld!
  • Stars
  •   Megosztás:
Előző oldal
Előző oldal
Találomra
Találomra
Következő oldal
Következő oldal