Vicclap fórum téma:Dumaláda

máris jobb, vagyis k*rvajóóóóóóóóóóóóóóóóó

Most kirázott a hideg, pedig CUKI!!! De nem kéne otthonra..

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!! nekem hamarosan vacsi lesz, de így egy kicsit később eszek

hari, ilyet betenni ebéd előtt... jaj. De legalább kevésbé fáj, hogy még várnom kell a rizsre, addig regenerálódik a gyomrom...

úristen, ez beteg....

Istenem

Imádni fogod őket.

Majd először megnézem a bandát jövő pénteken...

Nem fattyúk... Azér fogadd örökbe őket, mer az enyémek... Nagycsaládos lettem.

Az a bajom, hogy ezek má nem Somogyi Gagyik... Aszongya a Jucus, fogadjam őket örökbe... Fattyúkat????

Köszönöm. Jajj, annyira szeretnivaló kis dögök!

nálunk lakott egyszerre 3 is, igaz, mid más generáció, és az öreg már nem balhézott annyit, mint a fiatalok. Viszont jó, hogy ha nincs otthon senki, akkor sem unatkoznak. Hajrá Juckó!

Zárd el a törékeny dolgokat, vagy zárd be a tiltott helyiségek (konyha) ajtaját. A kaktuszaidtól pedig hamar megtanulják távol tartani magukat.
Ez különben csak az öröm megnyilvánulása, egy kicsivel majd lejjebb hagy az új hely-be kell lakni alaposan lelkesedése.

PS: Két macska jóóóóval nagyobb rumlit csinál, mint kétszer egy macska. De sokkal szórakoztatóbb is.

Ma reggel számbavettem a veszteséget: 2 kaktusz, és egy pohár... Egyetlen éjszaka alatt... Hááát, elgondolkodtam. Lehet, hogy 2 macska túl sok egy lakásba? Szar helyzetben vagyok, mert ha továbbadom az egyiket, a gyerekeim kitagadnak. De ha megtartom mindkettőt, rövid időn belül szétszedik a lakást...

Véged van... teljes mértékben az uralmuk alá hajtottak.

Tudják-e? Már az ágyamat is elfoglalták. Úgy fekszenek ott mint két szfinx.

Szép feketeségek. Szerintem már tudják, hogy jó helyre kerültek.

Boszorkánypalánták. Nagyon tetszenek.

amikor az első cicánkat kaptuk, szegény úgy megrémült tőlünk, h apum fejére mászott fel (fotelban ült) hamar otthon érzik maguk megtalálják a biztonságot

És igaziból sokkal szebbek, mint a képeken. Nem tudom, mikori képek ezek, az előző gazdinál készültek. Nem ilyen kis csoffadtak, mint itt. Még csak 1 órája vannak itt, de teljesen belakták a lakást.

édik

Ne csinálj belőle drámát, inkább legyen eggyel több, mint eggyel kevesebb . De a válasz nagyon szép volt, valódi költemény . Bárcsak én tudnék ilyen szépen írni... akarom mondani költeni

Én se nagyon tévézek, de ez tényleg csak ilyesmi esetekben zavaró. Szilveszterkor az IHM poénjainak egy részét nem értettem, mivel egy csomó szennyműsor ismeretére építettek.

"Azt mondják, maximalista vagyok.

(Ugye jól írtam?)"

Gyuszi, a vicc felénél megnéztem, hány éves vagy, hogy ilyen viccet teszel be, és furcsálltam, hogy ezt meg hogy értheted.
A válasz a kérdésedre: ez egy kocka vicc. Lehet kérdezni, ha nem értesz valamit, de egy poént csak megölnek, ha elmagyarázzák. Szerintem igazad van, valóban csak egy szűk réteg érti meg, hogy mi lenne a poénja a viccnek.

Nagyon sok olyan vicc van, amit valaki nem ért. Pl. ismerek olyan férfit, akinek a Jobbnál jobb viccek topikban épp frissen feltett eszmefuttatás poénja teljességgel érthetetlen.

"- A nők most kész vannak az olvasással.

- A férfiak még mindig azzal vannak elfoglalva, hogy összehasonlítsák a

hüvelykujjukat a..."

valaki persze egy l-lel. Utálom a helyesírási hibákat, ezt csak elgépeltem. De azt is utálom, ha elgépelem. Asszem jobb, ha pihenek egyet :-P

Kedves Gyuszi!

Szerintem sok olyan vicc van itt, amit vallaki nem ért. Nekem pl. nincs TV-m, nem hallgatok bizonyos zenéket, stb, ezekből értelemszerűen "kimaradok", nem fogom érteni, ha erre épül poén. Sokan mások viszont igen. Ha nem értesz egy viccet, megkérdezheted, mi benne a poén, vagy simán átlapozod, és ennyi. További jó viccolvasást :-)

Ahogy gondolod.

na ez az... győzzelek meg mégis arról, hogy igazad van...?

Pedig olyan jól el lehetne vitázni, miközben ugyanarról beszélünk.

értem én, sőt biztos vagyok benne, hogy te is érted, hogy értem, úgyhogy nem ragozom tovább, jó?

Itt a hangsúly azon van, hogy "mindig ajkain". Tehát, aki csak beszél róla, de ahhoz hangember (tbsz. volumen), hogy valamit tegyen is érte.

"Nyujtsátok ki tettre a kezet már

S áldozatra zsebeiteket,"

-- hát ezzz azzz!

nagyon ott van, és nagyon aktuális ma is... bár ez a "Kinek a hon mindig ajkain van,/Nincsen annak, soha sincs szívében!", szóval ezzel nem értek teljesen egyet, hiszen Petőfi ajkain is mindig ott volt, mégsem mondanám, hogy a szívében nem... de azért alapvetően igaz, nagyon igaz.

7.

Tehát én azt állítom, pontosan annyi valóságréteg létezik ebben a Világmindenségben, ahány önálló tudattal rendelkező létező van, és ezek száma végtelen, tehát elmondhatjuk, hogy a valóságsíkok száma végtelen, de ezek nem egymástól elkülönülten léteznek, hanem épp hogy egymást feltételezve, különben képtelenség lenne valóságnak nevezni őket."

Bocsi, kicsit hosszúra sikeredett, de nem akartam kivágni belőle, mert így jön át az információ.

6.

Nosza, akkor rajzoljuk le, fényképezzük le, készítsünk sok képet erről a fáról, mert az bizony nem fogalmi meghatározás; no, de ekkor jön a képbe, úgymond, megint az a tényező, hogy ezeket a képeket és rajzokat te ugyanazon érzékszervekkel és ugyanazon aggyal érzékeled, mint magát a fát! Mi a bizonyíték arra nézve, hogy nem „csapod” be magad, azaz nem arról van pusztán szó, hogy te ezt a fát egy módon megtapasztaltad, és innentől mindent e tapasztalathoz rendelsz, a „hasonlít - nem hasonlít”, „ez olyan - az meg nem olyan” szétválasztás mentén? Semmi, kincsem, hidd el, semmi! Sőt, még arra nézvést sincs semmi bizonyítékod, úgymond, hogy maguk, a tőled kívülálló észlelők léteznek, hiszen őket is csak önmagadon belül vagy képes érzékelni! Az ő létükre az egyetlen és kizárólagos bizonyíték te magad vagy, az ő létezésük feltételezi a tiedet, és a tiéd az övéket! Ha nem lenne egyetlen egy ember sem a földön rajtad kívül, drágám, akkor mi történne? Egy idő után képtelen lennél, hidd el nekem, kincsem, amit mondok, képtelen lennél szétválasztani az objektívnek érzékelt valóságot a szubjektívtől! Mert az objektív valóság csak akkor létezik, ha van más is, aki észleli azt, de valójában azt be kell látnod, hogy ez így nagyon esetleges.

5. Hát persze! Azt, hogy pontosan annyiféle fa létezik, ahány észlelő ezt a fát észleli! Nincs egy adott fa, mert ha lenne, akkor ezt az adott fát valami alapján meg kéne tudnunk határozni, de ez ugye lehetetlen, mert te vagy az, aki észleled a valóságnak megélt darabkáját a világnak, és valójában, ha téged, a te észlelésedet kivesszük ebből a rendszerből, akkor számodra megszűnik maga az észlelt valóság is. Mi a bizonyítéka annak, hogy ott van az a fa? Semmi más, mint, hogy vannak észlelők, akik ezt észlelik. S mi a bizonyíték arra, hogy mondjuk ez egy tölgyfa és nem egy fenyő? Hogy a fát észlelők egyfajta azonosságot tapasztalnak meg e fa kapcsán, azaz mindannyian egyesével megállapítják, hogy márpedig ennek a fának a levelei nem szúrnak, nem terem toboz az ágain, és nincs fenyőillata, és ha megérintem a kérgét, nem lesz gyantás a kezem. No de ez a valóságnak csak egy nagyon-nagyon szűk keresztmetszete, ráadásul egyfajta olyan tanult fogalmi rendszeren alapul, amit egy megállapodás hozott létre. Mert ha valaki a tölgyről tanulja azt gyerekkorától fogva, hogy tűlevelei vannak, gyantás a törzse, tobozok teremnek az ágain és erőteljes, jellemző illata van, akkor te sehogy sem fogod tudni fogalmilag őt meggyőzni arról, hogy amit észlel, az nem tölgyfa, még ha te azt is gondolod róla, hogy ez fenyő.

4.

És ez nem csak a rajztehetségükön múlik – azaz, hogy ezt a fát hogyan képesek valósághűen ábrázolni – hanem az alapvető különbség az észlelések módjában lesz. No, de itt jön a képbe megint egy csavar, aminek a megmutatásával végre eljutunk arra a pontra, hogy meg tudom mutatni, hogy mik azok a valóságrétegek! Amikor te megnézed a többiek rajzát, akkor ezt te megint csak önmagadon keresztül szűröd át, azaz ezeknek a rajzoknak a megtapasztalása is a te érzékszerveiden, és az agyadnak ezen érzékletek lefordításán keresztül történik, és ekkor te, az általad érzékelt fát, és az általad érzékelt rajzokat egy egységbe fogod hozni. Azaz, a hasonlóságokat és különbözőségeket, az eredeti fa és a rajzok, illetőleg a különböző rajzok között, a magad észlelésének fényében fogod tudni meghatározni. Magyarán, bogaram, még ha számodra ez most nem is biztos, hogy elsőre elfogadható, de mindenképpen logikai úton belátható, hogy azt, hogy a másik észlelő milyen fát észlelt, azt te az ő primer észlelést tekintve soha, de soha sem fogod megtudni! Tehát milyen következtetést vonhatunk le e kissé bonyolultnak tűnő okfejtés kapcsán, kincsem? Próbálj most erre válaszolni magadban, mielőtt tovább olvasnál!

3. És akkor ez a fa, most mit mondhatunk, valójában milyen? Ki tudja megmondani egzakt módon, hogy pontosan milyen ez a fa? Ugye senki, ilyen nincs, mert a mások által érzékelt fa képét is csak magadon belül vagy képes felfogni, azaz az objektív valóság objektivitása is mindig szubjektív. Ha te a barátaiddal látogatsz el erre a csodás tisztásra, és ti mindannyian észlelitek ezt a fát, akkor mi történik valójában? Létrejön köztetek egy konszenzus, egy megállapodás, hogy itt ez a fa. De, hogy milyen valójában ez a fa, abban nincs köztetek egy egységes konszenzus, csak ennek a fának a legalapvetőbb jellemzőit tekintve, de még ez is nagyon esetleges, mert ez is csupán megállapodás kérdése. Most vegyük azt az extrém példát, kincseim – ha még tudjátok az okfejtésemet követni, amit szívből remélek – tehát vegyük azt a példát, hogy egy olyan heterogén csoport látogat el erre a tisztásra, amelynek a tagjai nagyon különböző kultúrkörből származnak. Nem beszélik egymás nyelvét, és teljesen más módon tanultak a fákról, más néven illetik őket, és teljesen más jellemzőire figyelnek, teljesen más módon ismerték ezt meg. És nekik az a feladatuk, hogy vegyenek elő egy vásznat, és fessék le ezt a fát. A képek valahol hasonlóságot fognak mutatni, de biztos, hogy nem készül két azonos festmény. És ez nem csak a rajztehetségükön múlik – azaz, hogy ezt a fát hogyan képesek va

2. És nézzük, mik azok a valóságsíkok, még mindig Adamustól:

Van egy általad érzékelt dolog, valami, amit te önmagadon kívülálló dologként érzékelsz, mondjuk egy fa egy szép tisztáson. Ezt a fát te látod. Képes vagy megtapintani, hallod a levelek suhogását, érzed az illatát, és ha gondolod, akár meg is ízlelheted. Ezek az érzetek mind benned keletkeznek erről a fáról, azaz hiába van ez a fa rajtad kívül, mégis te ezt önmagadon belül tapasztalod meg, és ebből a tapasztalásból, adódik az a képzeted, hogy ez a fa márpedig van. A te valóságod részévé válik, de csak és kizárólag azon a módon, ahogy te ezt a fát képes vagy érzékelni. Tegyük fel, te valamelyik érzékszervedet nem tudod használni, egy érzékelési mód hiányzik a repertoárodból, úgymond. Akkor ez az objektívnek érzékelt fa valójában milyen lesz számodra? Más. Mert ha te tegyük fel, nem látod ezt a fát, akkor kénytelen vagy a fa megismerésének folyamatában a tapintásodra, hallásodra, szaglásodra és netán ízlelésedre hagyatkozni, hogy teljes képet kapj erről a fáról. De ez a kép ekkortól már teljesen más lesz, mint annak az észlelőnek a számára, aki mondjuk nem képes tapintani, mert az ő repertoárjából hiányzik a taktilis érzékelés. És akkor ez a fa, most mit m

1. Miért, Kagome-chan, te nem tudod, hogy milyen a világ a te gondolkodásmódod szerint? Ne érts félre, örülök neked meg a kérdéseidnek, mert azt jelzik, hogy gondolkodó és ébredező emberke vagy, és a mostani kételyeid előbb-utóbb bizonyosságokhoz fognak vezetni. Figyeld csak meg, hogy minél többet foglalkozol ezzel a témával, a tudatosságod egyre jobban kiterjed, és a belső fényed ragyogására is, amiről most még azt hiszed, hogy kívül található, hamarosan fel fogsz figyelni.

Nah, eléd tárok valamit, bemutató jelleggel. Ez azt jelenti, hogy nem kötelező elfogadni, mivel ez is csak egy nézőpont a sok közül, de valós nézőpont, és annak az elméletrendszernek a része, amely szerintem, meg rajtam kívül még jópár létező szerint kitűnően lefedi az egész Világegyetem működésének mechanizmusát. Valamint megindokolja azt is, hogy miért nincs "egyetemes" igazság, és mi a különbség a tudás és a feltételezés (illúzió) között.

Adamust idézem, egyrészt, mivel ő fektette le ezeket a tanításokat, másrészt a pontosságát és a hitelességét úgysem tudnám überelni.:

"A valóság egy adott perspektívából megnyilvánuló nézőpont eredménye. Minden valóság szubjektív annyiban, amennyiben egy adott érzékelő szubjektív érzékelésén alapszik, és objektív a tekintetben, ha egy másik valósághoz viszonyítva vizsgáljuk. Vegyünk egy példát: ülsz a fotelodban és elképzelsz egy általad választott képet. Ez egy valóság számodra, amíg ki nem nyitod a szemed. De miután téged itt a földi létezés során körülvesz egy számodra objektívnek megélt valóság, ennek a fényében a csukott szemmel elképzelt világod illúziónak számít.Azonban egy magasabb perspektívából, a tudat egy más meghatározási pontján létező észlelő számára a földi, általatok megélt valóság tűnik illúziónak, az őáltala megtapasztalt elsődleges valósághoz képest. Ennek a sornak soha sincsen vége, hiszen a létezés különböző síkjai végtelenek, tehát elmondhatjuk, hogy minden valóság csak illúzió, amikor egy magasabb rendű valóság szempontrendszeréből tekintünk rá. Miután Isten végtelen, ezért kimondható, hogy nincs objektív valóság, csupán egy adott észlelési pontból tűnik annak."

.. es lehet, hogy teljesen biztos tudas nincs, de mindig van valami, ami a kor korlatain belul bebizonyitott. Lehet, hogy amit elhiszel, az szamodra valossa valik, de nem jelentheto ki egy "egyetemes" igazsagnak

Ez érdekes volt. Néhány kérdése után sejteni lehetett, hogy valami hasonló nagyság lehetett a diák.

miért zavar az téged, mit írnak egymásnak? úgysem tudod megérteni őket. vagy talán éppen ez az ami zavar? nehéz lenne tőled nagyobb parasztot elképzelni. nem vagy cigány véletlenül? mert a szókincsed arra vall. ez az amikor a bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű. gradUnak és kockának van mondanivalójuk. belőled csak a trágya dől, amint kinyitod a szádat.

Lehet, hogy meghaladják, de nem nagyon érdekel. Nem méricskéltem senkihez a nyelvtudásomat, nincs ilyen kényszerem. Sőt, nem is én voltam az, aki idejött beszólni...
Ha az zavart, hogy paraszt vagyok, akkor elég lett volna figyelmen kívül hagyni, amit írok. Én sem törődtem az írásaiddal. Egyébként, amilyen az adj isten........

Pszichológiát :-)

Lehet, kedves gradUu, a józan pillanataim messze meghaladják a tiédet... A gondolataim meg olyanok, amilyenek. Néha egyszerűek, néha kicsit tán mélyebbek.. Lehet, hogy nem érek fel a TE nagy eszmei nagyságodhoz, igazából nem is érdekel. Sőt, az sem érdekel, hogy néhány nyelvet biztosan jobban beszélsz, mint én...Nem érdekel a nagyszerű tudásod..Tudod mit, kicsit paraszt vagy... Na, ez zavar.

Ezt most vegyem sértésnek? Mert akkor VÉDD magad! Összefüggéstelen, úgy érzed?

Józanul is ilyen összefüggéstelen a beszéded? Hozod a formádat, ennél többre nem is számítana senki tőled....

Hú, de megmerültél gradukám... Valamikor arról voltál híres, hogy a filozófiát csak érintőlegesen..Finoman érintve a kevésbé lényeges kérdéseket... Ha az én paraszti stílusomban megfogalmazhatnám,,,,,,,,,, belezúgtál a kockáááááába.... Annyira tuttok ömlengeni, megáll az eszem... Sok sikert!!!!

Milyen tárgyat tanított?

Valóban, ma már tudtam volna. A homo informaticus fejezetből idézték (99. oldal).

nekem8, emiatt irigyellek. Videón láttam egy előadását, de élőben sajnos nem láttam még.

Nah, ha már ennyi jót hallok róla, tényleg előveszem.

Óóó, én milyen mázlista vagyok, 2 félévet tanultam is nála :-)

de sajnos könyvét még nem olvastam, de tervezem. Fantasztikus előadó, ne hagyjátok ki!

A pénz evolúciójából van, a citatum.hu szerint. Tiszta, világos energia jön át belőle, frissek a gondolatai. Jó, mihelyt befejezem ezt a munkámat, belemélyedek. Hogy ez a munkám mi - ezt inkább priviben, jó?

Ez az idézet az Új észjárásokból származhat. Abban boncolgatta a kognitív séma fogalmán keresztül az emlékezést és a gondolkodásunkat. Az még egy könnyebb olvasmány volt.

Nagyon sok jó gondolata van. Még nem késő bepótolni....

Rövid életrajz. Szórakoztató stílusban és érthetően ír, rendkívül értelmes ember.
Most épp a negyedik könyvet olvasom tőle (A pénz evolúciója). A "Miért annyira fontos" kezdetű bekezdésig pont ma reggel jutottam el.

Egyszer én is 3-4 könyvet olvastam párhuzamosan, meglepődtem, hogy mégis követhetők voltak.
Milyen munkához olvasol ilyen sok weboldalt? Mit kutatsz?

Sajna Mérő László eddig kimaradt nekem. De most nagyhirtelen utánanéztem, és máris találtam egy idézetet tőle, ami tetszik:

"Az emlékezés valójában az emlékek újrakonstruálása. Ahogyan nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba, ugyanúgy nem tudjuk kétszer pontosan ugyanazt a gondolatot gondolni."

Köszi, hogy felhívtad rá a figyelmemet, érdemes lesz beleolvasni a dolgaiba. Csak most egyszerre olvasok két könyvet, meg vagy 30 weboldalt, amik kellenek a munkámhoz.

Dethlefsen bácsi is tévedhet...

Köszi. Egyetlen mosoly milyen lavinát indíthat el az emberek között. Még sincs belőle túl sok.

Tévedni emberi dolog - mondta a számítógép...

Nem mindenható a tudomány, de jól alátámasztható és meggyőző téves elméleteket mással nehezebb lenne alkotni. Sok mindent viszont jól megmagyaráz, a melléfogásokra meg fény szokott derülni. Azért az érdekes gondolat, hogy azt hisszük, mindig csak régen tévedtek. Tényleg így van. Ez a tévedésünk.

Olvastál már Mérő László könyvet? Azok is érdekesek, kíváncsi vagyok, milyen véleménnyel lennél róluk.

Oké, súlyosan tévedtem, mea culpa. De épp az imént idéztem Dethlefsen bácsit, hogy a Nagy Szentséges Tudomány is tévedett már egyet-kettőt, és hogy ez nem szégyen, mivel ebből tanul az ember. Ha megbántottalak volna, itt egy mosoly:

Ez súlyos tévedés, nem légből kapott véleményem van róla. Bármennyire hihetetlen, van némi fogalmam a házimunkákról. Látod, tipikus példája volt ez az egy mondatba belekapaszkodó, de információhiány miatti téves következtetésnek.

Néha viszont nem árt figyelni, hogy egy mondat végén van-e smiley... ;) Nem ismersz, de nem biztos, hogy mindig mindent véresen komolyan gondolok - bár akadhat arra is példa, de ezen az oldalon viszonylag ritkábban.

Hát ez az. Egy pasi sosem látja át a házimunka végeérhetetlenségét és végeláthatatlanságát, akár gépekkel, akár anélkül, de véleménye azért van róla, ha légből kapott is. Mutattam neked két perspektívát a sok közül, és ezek közül az egyiket megbélyegezted (lustaság), holott mindkettő más-más módon fárasztó, és elvégzendő munka. És a nők általában szó nélkül elvégzik, egy percig sem gondolkozva azon, hogy lustaságnak minősül-e, ha egyik vagy másik feldolgozási módot választják.

Jogos felvetés. Az értelmezésemben az utóbbi volt a lustaság. Amennyiben kevesebb időbe és energiába kerül géppel elvégez(tet)ni a munkát.

Éppenséggel pont ebben az esetben lehet a lustaságot is többféleképpen értelmezni. Mi a lustaság, ha hagyod a polcon a hasábburgonya-darabolót, és késsel felaprítasz egy kiló krumplit, vagy az a lustaság, ha nem késsel darabolod fel, hanem előveszed a gépet, átnyomod a krumplit, elmosod a gépet és visszapakolod a hátsó polcra?

Ezek bizony erős indokok. Egyre nagyobb konyha kellene hozzájuk, hogy mindegyik kéznél legyen. Azért jó, hogy vannak, a lustaságot táplálni kell.

Erre az idő-segédeszköz problémára a legjobbak a konyhai gépek. Az ember inkább kikavarja kézzel a krémet, felvágja késsel a hasábburgonyát, csak ne kelljen előszedni a polc tetejéről, aztán elmosni és újra elpakolni az idő- és energiamegtakarításra szolgáló szuper gépeket.

Nah, örülök, hogy tetszett Dethlefsen bátyó. Nekem még a finom humora is tetszik.

Látom!

Köszi a linket. Belelapozgattam kicsit, egyszer lehet, hogy ilyesmit is fogok olvasni kíváncsiságból, de mostanában másmilyen könyveket lapozgatok. Egyébként érdekesebbnek tűnik, mint az Adamusos írás.

"Minél több olyan segédeszközt talál fel az ember, amellyel időt takaríthat meg, annál kevesebb ideje van."
Van benne valami. Mert az ember egyre több mindent akar csinálni. Összességében sokkal több dolgot végez el a segédeszközeivel, de mindig talál mást.

"Rövid leszek, mondta a kígyó, és felmászott a sínekre..." - csakhogy én nem vagyok kígyó....

2. rész "A tudományos munka a látható világ kutatásával kezdődött. A látható világ számunkra
anyagként jelentkezik – ennek megfelelően a tudomány is az anyag feltételeihez
igazította munkamódszereit. Ez minden bizonnyal így helyes – mindazonáltal
csak addig, ameddig a kutatás ténylegesen és kizárólag az anyagra vonatkozik. Az így
születő eredmények legjobb esetben is csak az anyagra lehetnek érvényesek. Itt ütközünk
abba a két alapvető hibába, amelyek feljogosítanak bennünket arra, hogy a tudomány
kizárólagossági igényével szemben kifejezésre juttassuk kételyeinket:

1. A tudomány munkamódszereit tudatosan az anyag kutatásának követelményeihez
igazították – ezt a módszert azonban manapság öntudatlanul alkalmazzák, s
kiterjesztik azokra a területekre is, amelyek nincsenek feltétlenül kapcsolatban az
anyaggal.
2. Az l. pontból arra következtetnek, hogy csak az anyaggal lehet foglalkozni,
hogy csak ez mérhető, tehát az anyagon kívül nincsen semmi.

Ezen az úton járni azt jelenti, hogy felismeréseinket, még a legkisebbet is, azonnal át kell helyeznünk a valóságba. Saját életünket, a dolgok átélését, magatartásunkat folyamatosan változtatjuk, így magunk is változunk, megújulunk. Röviden: az ezotéria maga a fejlődés.

Felismeréseinket tehát szükségképpen át kell ültetnünk a valóságba; ez azt jelenti,
hogy az ezoterikus tanok köteleznek. A funkcionális tudományok nem kötelezik
semmire művelőiket. Egy vegyész manapság szenzációs felfedezést tehet, ugyanakkor
nyugodtan verheti a feleségét, pereskedhet a bátyjával, szidhatja a társadalmat és
így tovább. Kémiai felfedezése nem érinti életét és magatartását. Teljesen másként
van ez a legcsekélyebb ezoterikus „felfedezés” esetén. Ennek közvetlen hatása van a
lét minden területére, ez szükségképpen megváltoztatja a világhoz való viszonyunkat,
egyes szokásainkat azonnal hatálytalanítja. Ha valaki például valóban megértette, mi
az asztrológia, az soha többé nem fogja a külvilágban keresni a vétkest, nem fog pereskedni
és így tovább. (Hangsúlyozzuk, hogy az asztrológia üzletszerű művelése és
az asztrológia valódi megértése két nagyon különböző dolog. Sajnos, e kettő ritkán
esik egybe.)"

Most találtam, megvan letölthető formában Thorwald Dethlefsen: A sors mint esély című könyve. Egy kis adalék belőle: mi a különbség a tudományos és az ezoterikus gondolkodás között, és miért változtatja meg gyökeresen az életedet, ha nyitott vagy az új gondolatokra. Csak úgy mellékesen megjegyzem: ha ez a könyv nincs, nem bírtam volna elviselni kb. 10 évvel ezelőtt életem legnehezebb hónapjait. Olyanfajta információhalmazt tartalmaz, ami sikeresen használható segítség ahhoz, hogy másféle perspektívából lássuk az életet. A szerző 1978-ban írta a könyvet.

"Századunk gondolkodását az ún. természettudományos világkép határozza meg.
A „tudományos” jelző olyan kritériummá vált, amellyel bármely megállapítás, elmélet
vagy gondolat helyessége mérhető. Valamennyien tudományos kategóriákban gondolkodunk olyan területeken is, amelyeknek tulajdonképpen a tudományhoz semmi köze sincsen. Így magas fokú „tudományhívővé” válunk anélkül, hogy tudatában lennénk a szó képtelenségének.

Minden elmélet szerzője saját tudatállapotáról ad képet az elmélet megszületésének
időpontjában. A folyamatos kutatás során a tudatállapot is továbbfejlődik, s a
korábbi elméletek nemsokára szűkösnek bizonyulnak; szükségessé válik egy újabb és
átfogóbb elmélet, és így tovább. Törvényszerű tehát, hogy az emberiség egyre fejlődő,
egyre táguló tudata előbb vagy utóbb minden elméleten túlnőjön, s új felismeréseket
fogadjon be. A ma igazsága ugyanis a holnap tévedése.

E megállapításunkat hathatósan alátámasztja, ha egy pillantást vetünk a tudomány
történetére.
A tudomány története az emberi tévedések története. Semmi okunk rá, hogy emiatt
szégyenkezzünk, mindenki tudja, hogy legjobban saját hibáinkból tanulunk. Mindebben
csak az a groteszk, hogy valamennyi új generáció egészen biztos benne: a tévedéseket mindig a múltban követték el, az ő koruk viszont az abszolút és végleges igazságot találja fel. Ez az a pont, amelyen a tudományba vetett hit könnyedén felülmúlja bármilyen vallásos szekta hitének erejét.
Megdöbbentően hasonlít a vallásos fanatizmushoz az a magatartás is, amelyet a
tudományos élet azokkal szemben tanúsít, akik valamilyen új szemlélet birtokában
kétségbe vonják az adott kor „általános érvényű” igazságait. Egyik legfőbb gyengeségünk,
hogy gondolatilag rögződünk, s utolsó leheletünkig minden erőnkkel védjük
álláspontunkat. Csakhogy a tudomány esetében különösen izgalmas az a diszkrepancia,
amely a valóság és a gyanúsan zajosan hangoztatott objektivitás között megfigyelhető."

Így van, szerencsére nem az.

Én is elég sokat vagyok gép előtt, de ennél azért igyekszem kevesebbet tölteni előtte. Én is csak használom a számítógépet, lehet, hogy én sem értek hozzá. Ez csak viszonylagos.

Azt megértem, hogy gondolkodás és hozzáállás változással komolyan átalakítható az életed, de hogy lehet az, hogy pont ilyen gondolatok segítettek, azon inkább nem is tűnődök. Alapvetően máshogy gondolkodunk.

Nem okoztál csalódást, mivel nincsenek feléd elvárásaim. Ez a te választásod, és ez így van rendben. Most nem tudtad meg, milyen egy ametisztkristály vagy egy golyóstoll tudata, mert azt választottad, hogy ne tudd meg. Én tudom, és szerettem volna megmutatni neked, de nem erőszak a disznótor.

Az jó, ha találsz valamit, ami érdekes, és tartósan foglalkoztat. Beleolvastam a linkelt történetbe és a gyakorlatokba is, de - gondolom, nem lepett meg -, hogy nem fogott meg annyira a téma, hogy elolvassam végig, túl hosszú ahhoz. Számomra ezek túl idegen írások. Sajnálom, ha ezzel csalódást okoztam.

Normális stílusú vitapartnerrel nem szokott eldurvulni a vita. A személyeskedés nem érv, csak a feszültség levezetése. Eddig csak néhány ostoba és tapló ember érdemelte ki, hogy ilyen kegyben részesüljön.
Számodra van tudata egy tárgynak, számomra - mivel élettelen, és nem rendelkezik értelemmel - nincsen és nem is lehet. Máshogy látjuk a dolgokat, nem zavar, csak annyira lökött gondolat volt számomra, hogy leírtam róla véleményemet. Nem olyan horderejű dolog (nekem), hogy erről még sokáig elvitázgassunk, mert tényleg nem foglalkoztat annyira, mint téged.

"A bizonyítás NEM a tudomány által történik, hanem a te tapasztalataid által."
Erre azt hittem, hogy általánosságban értetted, de újra elolvasva már leesett, hogy ezt a tárgyak tudatának bizonyítására értetted. Jól elbeszélgetünk egymás mellett...

Nagyon beleástad magad a témába. Milyen hasznát látod annak, hogy ennyit foglalkoztál vele? (filozófia szakon tanulsz és a nicked félrevezetés lenne...?) Úgy látszik, nem hobbi szinten érdekel. Az eddigiekből bizonyára rájöttél, hogy természettudományos beállítottságú vagyok.

2. A tudatod segítségével magad is meggyőződhetsz mindarról, amit mondok, és azután, miután megismerkedtél vele, lesz róla egy saját véleményed, nem egy olyan, amit én vagy bármelyik tudományos elmélet rágott a szádba. A te utadat senki más nem járhatja végig helyetted, és ezért mondtam, hogy a tudomány összes bizonyítéka nem bizonyíték, csupán hit tárgya, amíg te magad meg nem győződsz róla. Különben te magad is ezt mondtad, ha visszanézed, amit írtál.

Nincs titkolnivalóm azzal kapcsolatban (sem), hogy milyen tanulmányokat folytattam és folytatok most is. Az alap Adamus Saint Germain tanításai, amit kiegészítek Kuthumi és Kryon tanításaival. És mindent elolvasok (és megírok) ami érdekel, és sok minden érdekel. Sokat tanultam A. J. Christiantól, Thorwald Dethlefsentől, Müller Pétertől, Szepes Máriától, Drunvalo Melchizedektől.

Piszokul kíváncsi vagyok a nayus élményeidre. Meg mindenki máséra is, aki kíváncsiságból, vagy bármi másért kipróbálta. Ha ez felkeltette az érdeklődéseteket, léphetünk tovább, akár a tárgyak irányába is.

1. Szó sincs róla, hogy meg akarnálak győzni. Meggyőzni úgyse tudja egyikünk se a másikat. Csak mutatok neked valamit, amit te nem ismertél, én meg igen. Ez is csak egy út a sok közül, lehet rajta járni, lehet meghatározó élményeket szerezni rajta, és lehet messzire kikerülni. Én a magam részéről nagyon örülök, hogy volt bátorságom rálépni erre az ösvényre, mert igaz, hogy olykor iszonyat nehéznek tűnik, de felfelé visz, és ez a lényeg.

Én azt mondom, nem kell bizonyítani az igazunkat, mert az csak bizonygatás: csak parttalan vita, amiben én is elmondom a dolgaimat, te is, és a kulturáltsági szintünktől függően udvariasan, ám elutasítóan végighallgatjuk a másikat, vagy alaposan összeveszünk, vagy esetleg egymásnak is ugrunk, és jól helybenhagyjuk egymást. Nem keverem a dolgokat, csak másról beszélünk: a vita tárgya itt nem az, hogy mi a különbség az empirikus és a pragmatikus gondolkodás között, hanem, hogy egy tárgynak van-e tudata, és erről nem fogsz tudni tudományos úton meggyőződni, mivel a tudomány jelen pillanatban nem tart ott, hogy ezt bebizonyítsa. Lehetséges, hogy tíz év múlva, vagy a jövő héten igen, de most még nem. Én is hiába bizonyítom neked bármilyen logikus okfejtéssel, nem fogod elhinni. Viszont létezik egy hatalmas áttekintő- és befogadóképességű rendszer, aminek a segítségével el fogsz tudni igazodni ebben az útvesztőben: a te tudatod.

Jaj... Mit szabadítok magamra?! Nem szeretnék azért parttalan vitát nyitni, úgysem tudjuk egymást meggyőzni. Leírtam én is a véleményem. Előhozta a Saint Germain idézet.

Jó hosszú ez a szöveg....

Az, hogy mennyit írhatsz, attól függ, hogy mennyi üzeneted volt eddig. (a szabályzatban biztos leírta Sanyi) Akár egy sima .txt-ben is leírhatod a gondolataidat, ha kevés rá a hely. Azt fel lehet tölteni pl. az extra.hu-ra, és belinkelni ide.

Oké, örülök, hogy legalább néhány dologban egyetértünk, pl. a Föld banán alakjában.

Majd holnap részletesebben válaszolok, most csak a technika. Vegyél nagy levegőt, mélyvíz következik: a Nayu. Nem elég elolvasni, ez nem olyan dolog, amit racionálisan megérthetsz, végig kell csinálni.

Hogyan lehetne hosszabb szöveget beírni ebbe az ablakba? Volna mondanivalóm, és neked érdemes elmondani, úgy látom.

Hello! Igen, én többnyire azt tudom elhinni, ami tudományosan megalapozott. Ilyen gondolkodásmódot tanítottak, belém ivódott.
Azért kell bizonyítani az igazunkat, mert különben - mások számára - nem több egy feltevésnél. Annak meg nincs túl nagy meggyőző ereje. A sejtésedet, meglátásodat csak olyan "nyelven" tudod másokkal közölni, amit nem csak te beszélsz. A helyességét is csak hasonlóan tudod bizonyítani.
Nem azt látjuk máshogy, hogy mindkét agyfélteke használatára szükség van. Ezen butaság is lenne hosszan vitatkozni, nem véletlenül van agyunknak két féltekéje. Csak mindegyik agyféltekének megvannak a korlátai és funkciói, de ezt le is írtad. Most épp konkrétan a Saint Germain idézethez kapcsolódó gondolatokat tartom badarságnak.
Félreértesz, nem becsülöm le az intuitív gondolatokat (hiszen időnként nagy eredményekhez vezetnek), de ha nem lehet mások számára is érthetően bizonyítani a helyességüket, akkor nincs miről beszélni. Bárki mondhatna akármit, csak hiszékenység kérdése lenne, hogy hányan bólogatnának az adott gondolatra.

Így van, az is előfordul, hogy megdőlnek az egész komolynak tűnő elméletek. Ilyenkor alakítanak rajtuk, vagy megadják, hogy milyen korlátaik vannak. Vagy kiderül, hogy tévedtek, és elvetik. Például sokáig azt hitték, hogy a Föld lapos, de ma már tudjuk, hogy ez hülyeség, mert banán alakú.

"csak az a része a tiéd, csak az az értékes és bizonyított számodra, amit személyesen megtapasztaltál. A többit csak elhiszed."
Azért nem így van szerencsére. Ha csak az lenne a tiéd, amit megtapasztaltál, akkor elég elhanyagolható tudásunk lenne még életünk végén is. Amit elhiszel, az is a tiéd lesz, és beleépül a gondolkodásodba. Különben teljesen felesleges lenne az oktatás. Csak az nem mindegy, hogy mit hiszel el az ember. Általános iskolában még mindent bizonyítás nélkül tanítanak, "bemondásra" elhiszed. Középiskolában próbálnak egy olyan gondolkodást kialakítani, amely szerint érdekel a dolgok miértje is, már elgondolkodunk rajtuk, igyekszünk megérteni az összefüggéseket is. A további tanulmányok során pedig elemző, alkotó szemléletet alakítanak ki, legalábbis természettudományos berkekben.

Azokat nem beszélgetésnek nevezném.... Szerintem a te tudatodat tulajdonítod egy tárgynak. Ha így értenéd, akkor lehetne tudata egy tárgynak, benned.

"A bizonyítás NEM a tudomány által történik, hanem a te tapasztalataid által."
Ezzel sem értek egyet. Úgy érzem, kicsit kevered a dolgokat, a tudományos szemlélet nem mindent az egyén tapasztalataira alapoz. Ami azt teszi, az az empirikus gondolkodás. A magadba beépített tudás (tehát áttételesen a tudomány) az a közös nyelv, amivel meg tudod érteni, igazoltnak érzed, és át tudod venni mások gondolatait.
Ez az ősi tudás is egy olyan dolog, hogy kitalálták, jól hangzik, de ha belegondolsz, vajmi kevés köze van a valósághoz. Amennyivel többet tudsz a csecsemőkorod óta, azt mind a világban tanultad. Folytonos kölcsönhatásban vagy a környezeteddel, másokkal beszélgetsz (itt is épp vitázgatunk), olvasol, tévét nézel, művelődsz stb., de nem veled született tudás. Adottságokkal, képességekkel lehet születni, de az más téma. Az intuíció is egy képesség, az sem ősi tudás.
Jó, mondj nekem technikát hozzá. El fogom olvasni, de nem ígérem, hogy meg tudsz győzni.

Látom, nagyon szeretsz filozofálni. Megkérdezhetem, hogy milyen tanulmányokat folytatsz, folytattál? Írhatod magánban is, ha nem akarod itt.

2. "egy elmélet is csak akkor ér valamit, ha bizonyítható és cáfolhatatlan" - vagyis te magad elfogadod, be tudod építeni a tudatodba: elhiszed. De nézd csak meg, hány cáfolhatatlan elméletet cáfoltak meg, amikor tágult a tudat, és az újabb felfedezések érvénytelenné tették az évszázadokon keresztül megingathatatlanul álló tudományos elméleteket.

A tudás nem az, amit az emberiség legragyogóbb koponyái leírtak és tudományosan bebizonyítottak. Ez fontos része a kollektív tudatnak, de számodra, mint egyén számára a nagy része használhatatlan - csak az a része a tiéd, csak az az értékes és bizonyított számodra, amit személyesen megtapasztaltál. A többit csak elhiszed.

Tehát ha te már beszélgettél egy tárggyal, és a tárgy válaszolt neked, vagy netán belemerültél egy tárgy tudatába, akkor tapasztalatból tudod, számodra bizonyított, mivel meggyőződtél róla, hogy egy tárgynak márpedig van tudata. Más jellegű, mint az emberi tudat, pl. nem szavakkal kommunikál, de van. Ha nem teremtettél kapcsolatot egy tárgy tudatával, akkor ez a valóságréteg nincs benne a te tapasztalási körödben, tehát számodra nem létezik, nem bizonyított. A bizonyítás NEM a tudomány által történik, hanem a te tapasztalataid által. És minél többet tapasztalsz, az az ősi tudás, ami számodra is hozzáférhető (NEM megtanulható!) felszínre jön, és óriási felismeréseket tehetsz általa. De ne hagyd, hogy bizonygassák neked akár ezt, akár az ellenkezőjét, se nekem ne hagyd, se másnak. Győződj meg róla, rajta. Ha valóban érdekel, tudok neked technikát mondani ehhez.

1. (bocs, sajnos muszáj tördelnem)

Szia gradU, teljesen igazad van, és még sincs. Te a tudomány eredményeit tartod bizonyítéknak mindenfajta jelenségre, ami körbevesz minket. Miért KELL (vagyis tartod kötelező jellegűnek) tudományosan bizonyítani azt, amit egy zseniális ember a sajátos belső nyelvén, intuitíven felfedez? Te magad adtad meg a választ: hogy mások számára érthető legyen. Vagyis számodra az egyedül befogadható tudás a racionális, logikus, bal agyféltekés tudás. A jobb agyféltekéset elutasítod, lebecsülöd, mint ködöset, nem bizonyítottat, nem racionálist. Az utóbbi 300 évben, amióta a tudomány vezető pozícióba küzdötte fel magát az egyház ellenében, ez szokássá vált, és sokak számára csak ez az érthető: a racionális, részletező, fogalmi gondolkodás. Vagyis: a bal agyfélteke számára elérhetővé tenni mindazt, amit a jobb agyfélteke, a kreatív, intuitív énünk egy töredékmásodperc alatt a maga teljességében átlát. Azért mondtam, hogy igazad van, mert természetesen a bal agyféltekére is elengedhetetlen szükségünk van, mivel nélküle olyanok vagyunk, mint az az álmodozó lélek, aki az ábrándjait kergetve nem néz a lába elé, és beleszédül a szakadékba. De a bal agyfélteke a jobb nélkül túlságosan elvész a részletekben, hideg és érzelemmentes. Nézd csak meg, hová vitte a világunkat a racionális, tudományos gondolkodás az intuíció és az érzések nélkül. Annak érdekében, hogy kiteljesítsük a képességeinket, mindkét agyféltekénket kell használnunk, egyszerre.

öööööö....

Hó! Miért, mire gondoltál?

miről is van szó? mi az a 2-3 centi?

Ne csodálkozz, az utóbbi években a 2-3 centi is ritka....

itt már ennek a pár centinek is örülni kell... ha nem felejtem el, holnap viszek fényképezőgépet is lefotózom. Olyan szééééép ilyenkor...

Ez jóóó! Alig hull le 2-3 centi és a fél ország örömmámorban úszik... Nálunk tavaly 5 és fél méter hullott le (... igaz, nem egyszerre ), annyi volt már, hogy kint el sem fért, muszáj volt egy részét a pincébe lapátolni...

hmmm, itt is van 2-3 cm, de múlt héten sokkal több esett, mégis másfél nap alatt semmivé lett...

Én viszont abszolút hóimádó (nyárgyűlölő) vagyok, és végre tegnap eljött az én időm. Gyere el a Kisalföldre, itt most minden gyönyörű fehér és még mindig esik. Nem túl vészes, a közlekedésben sem okoz gondot,olyan 10 centi lehet, de teljesen beborít mindent.

Focizik az Eto-ban és most volt egy keretszűkítés, ami kissé megtizedelte a csapatot, idegileg, fizikailag megviselt mindenkit, Bp-ről jöttek mindenféle műszeres méréseket csinálni(rúgáserősség, gyorsulás, stb) de neki sikerült bentmaradnia. Persze biztosan elfogult vagyok, de tényleg ügyes a srác.

mi sikerült neki?
miről maradtam le :|

Az vagyok!

Gratulálok! Büszke lehetsz rá!

ProWinner egy óra alatt kb. 200 üres, illetve egyetlen "g" betűt tartalmazó hozzászólást követett el. Én Bakfitty szép magyar nyelvű kiakadására figyeltem fel és néztem meg, hogy vajon miért gondolja úgy, hogy ProWinner nem képes használni az üzenetküldőt. Kilistáztam az üzeneteit és nagyjából azzal a lendülettel nekiálltam törölgetni.

gradU,
Kétkezes törlés, meglehetősen gyors. Jobb kéz az egéren, kurzor a piros x fölött, bal kéz az enteren és OK. Nem kellett sokat válogatni, hogy mit töröljek.

Su, te még élsz? Haver, régen beszélgettünk...

sajnos nem

Egész éjjel vajat köpülsz?

ha nagyonötösöm lesz, arra a hétre fogadunk valakit, aki dolgozik helyetted ;-)

úgy legyen(bár közben azért nem ártana ha valaki elvégezné a munkámat is helyettem)

már van egy egyhetes fullservice étkezéses ajánlatom is.

valamelyik csak bejön.

Ne keseríts el... Ha egyszer 5ösöm lesz a lottón, befizetlek minimum egy hét tengerpartközeli alvásra - családostul. Csak drukkolj, hogy egyszer nyerjek :-)

majd reggel pár órát.

és de, az élet csak munkából és evésből áll

azért valamikor biztos Te is alszol... az élet nem állhat csak munkából és evésből :-P

valamiből meg kell élni. ha reggel enni akarok, éjjel dolgoznom kell

Miért, Su, te épp ilyenkor dolgozol?

jobb, mint a tizenkettő

"csak"

már csak nyolc óra.

reggel hat felé meg pláne nem

mindenképp, tudod, jó tett helyébe... ;-)

na nem mintha én(meg még néhányan) sokat emelném(nénk) a teli hozzászólásaimmal(inkal)

valahogy nem tudlak sajnálni.

Ja, és sajnállak nagyon. Holnap reggel nyolctól kérek viszontsajnálatot. Nekem is nemszeretem melóm lesz.

Így gyorsan eléri a száz hozzászólást, tehet fel avatart, illetve 1000, 3000 és 5000 hozzászólás felett egyéb jogokat kap. Azért disznóság, mert ezt úgy akarja elérni, hogy közben nem tesz semmit az oldal színvonalának emelése érdekében. Sőt, az üres hozzászólásokkal bosszantja a jónépet.

aha... és vajon mi a célja vele? Mert persze most én is állandóan hozzászólok, naná, egy utált feladatom van itt a gépnél, és sokkal könnyebb hsz-t írkálni, mint amazt (igaz, hogy így az sose lesz kész ). úgyhogy vissza a melóhoz, sajnáljatok

A probléma, hogy a polgár nem ír semmit, csak küld. De az is egy hsz-nek van számolva...

Ja, hát úgy már könnyű. Sanyi a titkos fegyver.

Hát igen. Elég elvetemültnek kell lenni ahhoz, hogy valaki csak a hsz növelés céljából írjon, mint egy gép.

persze, írni kell a sándorunknak, hogy küldök egy üveg jófajta pálinkát, ha kitörli a nem tetsző egyed hozzászólásait

Egy ideig eltartana annyi hozzászólást összeszedni. Egyébként, ha lenne esze, nem szórakozna ilyennel.

Nem nagy erőfeszítés törölni, de csak egyenként lehet. Vagy ti tudtok valami iparibb módszert is? Egyet próbából kitöröltem a hozzászólásaiból előbb.

hmmm, ha lenne egy kis esze, akkor suttyomban összehozna annyit, amivel már törölheti a te hozzászólásaidat. mint ahogy az már elhangzott "törölni nagyon egyszerű"

de ilyen módszerekkel csak az idióták állnak neki odapiszkítani ahol "esznek".

Szerintem amúgy sem sokat tart...

Ahogy rálépett a gázra... nem sok cigiszünetet tarthattál volna

öőőő... öőőő... őő... ezt nem szótárban olvastam...

ez melyik szótárba van?

Ahogy informatikus körökben mondják: törölni nagyon egyszerű...

ezaz aggyá' neki

Próbálkozott a kis nyomi. Csak nem gondolod, hogy hagynám ezt valakinek is.... ;)

Egy óra alatt több mint 200 hozzászólása volt... ilyen ütemben 2 hét alatt utolért volna Téged...

Ahogy láttam a nyomait, elég sok hozzászólást írt. Jó móka lehetett kitörölni.

Bocs mindenkitől.... akiknek a békés lelkivilágát esetleg felháborítottam.

... aztán honnét tanulják gyerekeink a csúnya szavakat...(?)

nincs mit
(én sem szeretek húszoldalnyi üres hozzászólást(?) nézegetni)

Köszönöm

Meglehetősen szokatlan a hangzása. Mindenesetre a bosszúság okozója kiküszöbölésre került. (Hej, de csúnya germanizmus lett! )

Akkor meg az isten picsájába!

Így már jobban hangzik?

- God is black.
- Yes, she is.

Először talán tanuld meg kezelni az üzenetküldőt... az isten faszába!!!

ahaam

Nyugi anyira kocka nem vok h ilyen szakon legyek de a kötelező se túlságosan teccik

jah fizika műszaki rajzot most csinálom

NYugi fizika+ matek se jobb Xd